Zalaegerszegi legek kategória bejegyzései

Magyarország legrégebbi bányászzászlója

Egy zászló egy adott közösség összetartozását szimbolizáló jelkép. Minthogy a bányászatban a közösségi érzésnek különösen nagy fontossága volt, így nem véletlen, hogy bányászzászlók is készültek már évszázadok óta.

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Történeti Gyűjteményében található egy 1759-ben készült bányászzászló, mely jelenlegi ismereteink szerint Magyarország legrégebbi bányászlobogója. A zászló anyaga sárga színű, virág és geometriai mintájú selyemdamaszt, közepén, két oldalán festett, ovális képbetéttel. A festett betét alsó része hiányos. Alapanyaga három részből szabott, az eredetileg rúdra erősített felső részén jól láthatók még a dísz-szegecsek nyomatai. Az ovális képbetét egyik oldala egymást keresztező vésőt és kalapácsot ábrázol, 1759-es évszámmal, barokkos mintadíszítéssel. Felette a selyemanyagon az ovális ívet körbevevő német nyelvű felirat („…er Maria Hüeff Stollner Gewerck Haff…”). A zászló másik oldalán Szűz Mária ábrázolás látható karján a kisded Jézussal.

Valószínűleg Nagybánya környéki bányavidékről származik a szépen restaurált zászló.

Az első film Zalaegerszegen

Az Arany Bárány Szálloda díszterme, az ún. Télikert számos alkalommal helyszínéül szolgált (s szolgál napjainkban is) a város társasági rendezvényeinek. Ebben a helyiségben láthattak Zalaegerszeg polgárai először mozgófilmet. A Zalamegye című újság 1903. november 8-ai beharangozója szerint a székelyföldi tudományos színház előadása újdonságok egész garmadáját mutatja be a közönségnek, többek között az orléans-i szűz történetét, ahogy azt a párizsi színpadon előadták. Mint a lap beszámolt róla: „ez az első alkalom Magyarországon, hogy mozgó fényképen egy teljes színdarabot végig lehet élvezni”.