Zalaegerszegi érdekességek kategória bejegyzései

Ispita: beszéljenek a számok…

Az Ispita építésekor ezer darab tégla 7 forintba került, míg a cserépzsindely ezer darabja 5-13 forintot kóstált. A culágerek napi 21 krajcárért húzták fel a falakat, a kőműves mesterek már 1 forint 30 krajcárt vihettek haza. A torony faszerkezetét 56 szál deszkából ácsolták. 1820-ban hét koldus élt az Ispitában, ők havonta 3 forintot kaptak, abból kellett gazdálkodniuk.

ONCSA-házak az egykori „Göcsejszegben”

Volt idő, amikor az érdeklődők egy „mini falura” bukkanhattak a megyeszékhelyen belül. Ez volt a páterdombi városrész ONCSA-telepe, ahol 1943-ban 39 családi házat építettek fel a mai Honvéd és Gönczi Ferenc utcában (a helyszínt a Béke liget végén található aluljárón átkelve közelíthetjük meg). A tervezők a göcseji népi stílust követték: a házak csonkakontyolt tetővel, faragott faoromzattal és szeglábas tornáccal rendelkeztek. Avatásakor a Göcsejszeg név került az alkalmi, nemzeti színű díszkapura, az elnevezés a zalai falvakra jellemző szeges falutípusra utalt. A város külön idegenforgalmi nevezetességnek is
szánhatta a telepet (erre utalnak a korabeli híradások), ám az ezzel kapcsolatos elképzelések nem teljesültek.

Az ONCSA-program
Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezésében családi házas lakótelepek épültek szerte az országban. 1941 és 1945 között körülbelül 12 ezer ház épült fel. Az épületeket sokgyermekes, szegény, de munkát szívesen vállaló, a hitelt törleszteni tudó családoknak juttatták. Zalaegerszegen a Páterdombon kívül Kaszaházán épült fel hét ház 1942-ben, majd egy évvel később Olában 20, amihez 1944-ben még négy társasházat építettek.

 

„Falumúzeum” egyetlen házzal

Ma már szinte csak a múltat kutatók körében ismert, hogy valaha a Kálvária kápolna mellett akarták felépíteni a falumúzeumot. A szabadtéri néprajzi kiállítás tervének kidolgozásakor nemcsak a kápolna, hanem a közelben 1935-ben felépített, Antal Dezső által tervezett göcseji harangláb (később elpusztult) látványával is számoltak. A múzeum első épületét – egy Kávásról behozott, 19. századi, festett oromzatú, boronafalas lakóházat – fel is állítottak a közeli Május 1. ligetben. A ház 1960 decemberében felgyulladt, tetőszerkezete jórészt leégett, homlokzatát és falait sikerült megmenteni. Később úgy döntöttek, hogy a szabadtéri múzeumot az olai városrészben, a 18. századi, műemlék Hencz-malom és a Zala holtága köré építik fel – ide került a megmentett kávási ház is.

 

„Állami áruház” Zalaegerszegen is

Az 1950-es évek első felében (abban az időszakban, amikor a kereskedelem és a közellátás fogalomköre nehezen volt szétválasztható), az államosított nagy- és kiskereskedelem feladata szinte nem is állt másból, mint a központosított elosztás technikai levezényléséből. A boltok előtt mindennapossá váltak a sorok, a különböző rémhírek – főként az állandósult hisztéria – következtében nem egyszer felvásárlási láz söpört végig Zalaegerszegen.
A történet hasonlít az 1953-as magyar zenés vígjáték, a Gertler Viktor rendezésében bemutatott Állami áruház című film sztorijára, melyben az egyik főszerepet Gábor Miklós alakította. A filmben – egy rémhírnek köszönhetően – megszállják a vásárolni szándékozók a Diadal Áruház üzleteit, hogy egyetlen délután alatt elköltsék az összes százforintosukat…

Zalaegerszeg, a Nemzet Sportvárosa

Az Október 6. tér 16. szám alatt a ZTE (1972-ben épített, majd 2002-ben felújított) futballstadionját találjuk, melynek helyén a 20. század első felében már élénk sportélet zajlott, télen a korcsolyázók vették birtokukba a területét. Keleti irányba haladva, mindössze néhány percnyi sétára érjük el a Városi Sportcsarnok (Stadion u. 3.) és a Zalaegerszegi Jégcsarnok (Stadion u. 3/A) modern épületeit – előbbit 1980-ban, utóbbit 2004-ben avatták fel. A csarnok előtti téren találjuk Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász című szobrát.

A sport mindig is fontos szerepet játszott a város életében, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a Nemzet Sportvárosa elismerés, mely címmel 1996-ban tüntették ki Zalaegerszeget (1994 és 2003 között még további tizenhat település kapott hasonló díjat).